Az anglo-núbiai fajta
Az anglo-núbiai fajta Angliában alakult ki, a helyi tejelő fajtáknak, valamint a Közel- illetve Távol-Keletről származó állatoknak a keresztezéséből.
A XIX. század végétől a keletre közlekedő gőzhajókon a visszaúton élő kecskéket hoztak, hogy az utasokat friss tejjel láthassák el. Amikor a hajók Londonban kikötöttek, ezeket a lógó fülű, görbe orrú állatokat az érdeklődő kecsketartóknak el is adták. Angliában a „Núbiai” elnevezést használták valamennyi olyan kecskére, amelyiknek hosszú, lelógó fülei, illetve határozott kosfeje volt. Ebbe a leírásba beleillik az egyiptomi Zairaibi, illetve az indiai Jumna Pari (Jamunapari) fajta is. Ezeket az állatokat keresztezték a helyi tejelő kecskékkel, és a keresztezett utódokra alkalmazták az anglo-núbiai elnevezést 1893-tól.
A fajta kialakításában részt vevő, a XIX. és XX. század fordulóján importált négy bak közül a legmeghatározóbb kettő Sedgemere Chancellor (Jumna Pari), és Bricket Cross (Chitral tartomány, Pakisztán).
(Forrás: www.anglonubian.org.uk)
Anglia 1910-ben kezdte meg a fajta elkülönített törzskönyvezését, ekkor 451 anglo-núbiait tartottak nyilván.
Az ideális anglo-núbiai éber, intelligens, kiegyensúlyozott állat. A fajta kedvelői szerint a megjelenése büszke és fenséges. Nagyon emberbarát, és könnyedén megtanulja a szükséges viselkedési formákat.
Legszembetűnőbb jellemzőjük a nagy, lelógó fül, ami az orrnál is hosszabban lóg, illetve a kosfej. Lábuk hosszú, fejük magasan tűzött, nyakuk hosszú, kecses, és legtöbbször függelékek nélküli, hátuk egyenes és feszes. A nőivarú állatok szőre rövid, és fényes, a bakoké kicsit hosszabb is lehet, és szintén fényes. Színük változatos, a fekete, barna és fehér minden változatban előfordulhat. Az anyák marmagassága 80 cm, súlyúk 60-80 kg. A bakok 90 cm magasak, súlyuk 90-120 kg.
Ma a fajta kiváló kettős hasznosítási típusnak mondható. Nagy testmérete és gyors növekedése miatt hústermelésre kiváló. A teje elsősorban a többi kecskefajtáénál magasabb zsír- és fehérjetartalmáról ismert. Ezért kiválóan alkalmas sajtkészítésre. A fajta tejének átlagos zsírtartalma 4,8%, fehérjetartalma 3,8%. (5 kg 4,5% zsírtartalmú tejből ugyanannyi sajtot lehet készíteni, mint 7,5 kg 3,5% zsírtartalmú tejből.)
Az anglo-núbiai nagyon jó tejelő. A jelenleg érvényes rekord tejtermelés egy év alatt 2 531 kg, és a 24 óra alatti termelési rekord 8,25 kg. Ezek természetesen a fajta kiemelkedően jó egyedei, de sok anglo-núbiai kecske elérheti a napi 4-5 kg-os, és az 1 040-1 250 kg-os laktációs tejtermelést. Ehhez természetesen tudni kell, hogy nagyon jó genetikai háttérrel, csak nagyon jó minőségű takarmányokkal, kiegyensúlyozott takarmányozás mellett lehet hasonló számokat állatainktól elvárni.
A fajta további előnye, hogy – származására való tekintettel – nagyon jól bírja a szélsőséges időjárási viszonyokat is. Jól tűri téli hideget és a nyári nagy melegeket is. Ezért sikerült mára szinte az egész világot meghódítania.